Szárliget Komárom-Esztergom megyében, az M1 és az 1-es út, valamint a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal mellett, a Vértes és a Gerecse hegységek lábainál helyezkedik el. E térség ősidok óta lakott, kelták, rómaiak, hunok éltek ezen a helyen. A kiegyezés után a bányászat és az ipar indult fejlődésnek. Az 1900-as évek elején a bányaüzemek vezetői, tulajdonosai (a MÁK RT) a közeli földterületeket felvásárolta, parcellázta és saját rokkant-nyugdíjasainak, tisztviselőinek értékesítette. Kedvezményes lakásépítési kölcsönnel (FAKSZ) is támogatta a letelepedőket. A települést 1930-ig Rokkanttelepnek nevezték, 1945-ig Szár-Újtelepnek vagy Újszárnak, 1971-ig Szár II-nek, majd hivatalosan 1971-tól Szárligetnek. Szárliget 1984. január 1-jéig Szár külső települése, majd 1989-ig társközsége volt. 1989. január 1-jétől Szárliget önálló község lett. Szárliget, mint társközség, a közös tanács vezetése alatt “mostohagyermek” volt. A költségvetés nagy részét sok éven át a központi községre fordították, ennek hátrányai a mai napig érzékelhetőek a falu mindennapjaiban. Igen hosszú és kitartó küzdelem árán sikerült a helyi tanácstagoknak kiharcolni, hogy a község a lakosság aránya alapján kapjon a költségvetésből.
A rossz minoségű, köves, nehezen művelhető talaj, és a domborzatból adódó hűvösebb éghajlat miatt a falu határában kevés a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület, ezért Termelő Szövetkezet a községben nem működött. Az itt élő emberek többsége Tatabánya, Bicske és Budapest városokban helyezkedett el. Emiatt a rendszerváltást követően a munkanélküliség súlyosan érintette a falu lakosságát. A Községben a teljes közműhálózat kiépített: rendelkezik csatorna-, villany-, víz- és gázvezetékkel, vezetékes telefonhálózattal, kábeltévé hálózattal. Az utcák 75%-a aszfaltozott, a többi murvázott. A közeli városok felé jó a közlekedés autóbusszal, vasúton és gépkocsival is. Fekvése, tiszta levegője, jó minőségű ivóvize nyugodt lakókörnyezetet biztosít az itt élők számára.
A falut nemcsak a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal osztja ketté, de korábban a Fejér és Komárom-Esztergom megye határvonala is áthúzódott rajta. Szárliget lakói többször kezdeményezték a falu Komárom-Esztergom megyéhez történő átcsatolását. 1999-ben ez megvalósult.
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Közép-Dunántúl |
Megye | Komárom-Esztergom |
Kistérség | Tatabányai |
Rang | község |
Irányítószám | 2067 |
Körzethívószám | 34 |
Népesség | |
Teljes népesség | 2503 fő (2011.12.28.)[1] +/- |
Népsűrűség | 160,5 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 14,56 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |